Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 176 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-176
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andreescu, Ion

2002. szeptember 28.

A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

2002. november 2.

Lőrincz Lehel Kolozsváron, a Ion Andreescu Főiskola Szobrászati Szakán végzett 1959-ben. Reklámgrafikusként ment nyugdíjba 1996-ban. 1960-tól rendszeresen szerepelt országos, megyei és egyéb csoportos tárlatokon, de egyéni kiállításainak jegyzéke is gazdag. Legutóbb egyéni tárlata nyílt Kolozsváron, szobrokat és pasztelleket mutatott be. Számtalan köztéri szobra - Apafi Mihályé Nagyenyeden, Báthory Istváné Szilágysomlyón, Ady Endréé Szilágylompérten - ismert. A mostani kiállításán az egyik nagyméretű faszobor, a jelképes Mea culpa, mea maxima culpa című, a bűnbánó Marxot megtestesítő alkotás. A tematikai gazdagság, az értékmentő-értékteremtő törekvések a művész pasztelljeire is jellemzőek. /Németh Júlia: Értékmentés-értékteremtés síkban és térben. Lőrincz Lehel kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 16.

2002 nyarán Békés megye önkormányzata Nívó-díjban részesítette Witlinger Margitot, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalomba vonult díszlet- és kosztümtervezőjét, öt Erkel-opera díszleteinek és jelmezeinek magas fokú művészi megtervezéséért. A művésznő a mai napig sem szakadt el a társulattól. Witlinger Margit 1965-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kolozsvári Magyar Operához került, mint kivitelező festő, később lett díszlet- és kosztümtervező. Nyugdíjazása tán két évvel, 2000-ben telepedett át Magyarországra. Visszajár Kolozsvárra, hónapokat tölt itt, ameddig szükség lesz rá boldogan dolgozik. /Hintós Diana: Witlinger Margit kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2003. március 19.

Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2003. március 28.

Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./

2003. április 5.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2003. július 16.

Immár nyolc esztendeje működik a zsoboki nemzetközi alkotótábor. A házigazda zsoboki Molnár lelkész házaspárnak köszönhetően júl. 15-én megnyitotta kapuit a képzőművészeknek két hétre alkotási lehetőségeket biztosító nyári tábor. A törzsvendégek, Fodor Nagy Éva, Botár Edit, Forró Ágnes és Lészay Bordi Margit mellett a táborozók közt van - idén első alkalommal - a Németországban élő jeles festő- és grafikusművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, Tóth László is. És mint eddig szinte minden alkalommal a táborozók között van az elméleti szakember, Banner Zoltán is, aki előadásaival és a Zsobokon készült képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítások megnyitóival járult hozzá eddig is a rendezvények sikeréhez. /(n): Nyolcéves a zsoboki képzőművészeti alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/

2003. szeptember 9.

Művészi pályája 40. esztendejében a bécsi operaház számára tervez díszleteket Jecza Péter Temesvárott élő és alkotó kiváló szobrászművész. 1963-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A művészt az 1950-es években tehetségkutatók fedezték fel Sepsiszentgyörgyön. Tanárai, diáktársai s jómaga is biztosra vették, hogy diplomaosztáskor gyakorlatvezetőnek, tanársegédnek tartják vissza a kolozsvári művészeti akadémiára. Azonban érvényesíteni kellett a numerus clausust. A főiskola szobrászati tanszékén abban az időben a hivatalos megítélés szerint még túlságosan sok magyar nemzetiségű tanár oktatott. A tanintézet akkori rektora Jecza értésére is adta, hogy még egy magyart nem alkalmazhatnak a szobrászati katedrára. Jecza Pétert a Temesvári Tanárképző Főiskola rajzkarára nevezeték ki. Később egy tollvonással megszüntették a rajztanárképző fakultást, akkor Jecza a műegyetem építészeti karán tanított formatant, majd az Afrikából, a "harmadik világ" régióiból érkezett diákjelölteket készítette fel, később pedig műszaki rajzot tanított a politechnikum gépészeti karán. Az 1989-es változásokat követően a temesvári Nyugati Tudományegyetem keretében megalakult a képzőművészeti kar: Jecza Péter immár több mint tíz éve a szobrászati tanszék professzora. A Romániában életbe léptetett törvények miatt 64. életévében Jecza Péter, a nemzetközi hírnevet szerzett szobrászművész és művésztanár arra kényszerült, hogy beiratkozzon a doktorátusra. Egyébként a 2004-2005-ös tanévtől már konzultáns tanárként sem oktathatna az egyetemen. A doktorjelölti státus ellenben automatikusan feljogosítja arra, hogy a továbbiakban is diákcsoportokat és mesterkurzusokat vezessen. 2003 nyarának elején Jecza Péter sikeresen felvételizett s a doktorándusok sorába lépett. Ha minden jól megy, 3-4 év múltán már oklevéllel, pecsétes papírral is igazolhatja, hogy a szobrászművészet doktora. Dolgozatában saját műveit készül bemutatni, leírni, szavakban is értelmezni. Nagyon sok hazai és külföldi városban rendezett egyéni tárlatot az elmúlt negyven év során. Ellenben Budapesten csak 2003-ban mutatta be először önállóan műveit: Románia budapesti Művelődési Központjában szerepelt egy magvas válogatással, majd a Rákóczi úti Árkád Galériában mutatta be bronzszobrait. 2003 nyarának elejétől Jecza Péter házában, amely egyúttal a családja által életre hívott Triade Interart Alapítvány székhelye is, alkotásainak állandó jellegű gyűjteményes tárlata fogadja az érdeklődőket. A ház előtti téren a Németországban élő bánsági származású szobrászművész, Ingo Glass köztéri alkotásának ünnepélyes leleplezésével hivatalosan fölavatták Temesvár első szoborparkját. A szoborparkban más művészek munkái is láthatók. Az Aradon élő és a temesvári képzőművészeti fakultáson oktató Kocsis Rudolfnak a szoborparkba szánt kompozícióját ősszel avatják fel, amikor sor kerül majd a Pécsett doktorált szobrászművész Tárgy és szobrászat című disszertációja román nyelvű fordításának bemutatójára is. A könyv a Triade Interart Alapítvány kiadásában látott nyomdafestéket. Jecza Péter bemutatja kortársai, valamint a fiatal művészek alkotásait is. Jó néhány sikerült hangversenynek, eszmecserének és tudományos szimpóziumnak is hajlékot nyújtott az elmúlt hónapokban a Jecza-ház. /Szekernyés János: Kortárs szobrászatunk legsikeresebb alkotóegyénisége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2003. október 18.

Megnyílt Keszeg Ágnes kiállítása Kolozsváron. A tordai születésű Keszeg Ágnes a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola II. éves textil-design szakos hallgatója. Fiatal kora ellenére számos kiállításon szerepeltek munkái: Temesvár, 1999 december; Kolozsvár, 2000 december; a Művészeti Líceum tanulóinak tárlata, Marosvásárhely, 2001 március; egyéni kiállítás, Torda, 2001 április. /Farkas Imola: Keszeg Ágnes egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2003. október 23.

Elhunyt Zimánné Vitályos Magda /Gidófalva, 1942. ápr. 5. - Temesvár, 2003. okt. 21./ textilművész. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron 1967-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben Temesvárra költözött, ahol rövidesen a textilművészet meghatározó egyéniségévé vált. Számos hazai és külföldi egyéni, illetve csoportos kiállításon aratott sikert folklorisztikus ihletésű hagyományos faliszőnyegeivel. Díszítőművészetet tanított a Tibiscus Egyetemen, valamint a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán. /Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./ Temesvárott hosszú évtizedeken át legkiemelkedőbb alakja volt a textilművészetnek. Iskolát teremtett a városban, elvállalta a textiltanszék vezetését a Temesvári Nyugati Egyetemen. /Szekernyés János: A textilművészet bánsági meghonosítója, úttörője. Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 24./

2003. november 8.

A nyugatra emigráltak általában nem térnek vissza szülőföldjükre. Márkos András képzőművész - aki itthoni üldöztetései miatt 1980-ban nyugatra emigrált, először Bécsben, 1982-től pedig Németországban élt, 2000-ben, a szárhegyi alkotótábor jubileumi évfordulójára hazatért, és anélkül, hogy fölszámolta volna németországi illetőségeit, egyszerűen itthonmaradt. Szárhegyen települt meg, és a szokványostól eltérő képzőművészeti kiállításokat, akciókat szervez. Márkos András /sz. Csíkszereda, 1950/ 1973-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. /Gál Éva Emese: Márkos András hazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Színkép melléklet, nov. 8./

2003. november 26.

Az év reklámfotósa címet nyerte a világ legrangosabb fotós versenyén egy erdélyi magyar fiatal. A Los Angelesben meghirdetett International Photography Awards vetélkedőn Balázs Áron a nem profi (Non Professional) nevezők között Katalógus és szórólap kategóriában lett nyertes. A gyergyószentmiklósi születésű fiatalember a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója fotó-, videó-, számítógépes képfeldolgozás szakon. (Transindex) /Gyergyói fiatal nyert a világ legrangosabb fotós versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. december 24.

Bartha Árpád brassói képzőművésznek ötvenedik születésnapja alkalmából összeállított gyűjteményes kiállítása Brassóban, a Képzőművészeti Múzeumban tekinthető meg. Bartha Árpád Apácán született. Egy tehetségkutató csoport fedezte fel rajzkészségét. A katonaság elvégzése után bejutott a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola grafika szakára. Rajztanár lett. Készít hidegtű- technikás grafikákat is. Nádudvary György városi tanácsossal évente megszervezik a városi rajzversenyt. Idén 17 iskola nevezett be, 540 rajz érkezett. /Tóásó Áron Zoltán: Egyfajta teremtés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2004. január 10.

A tordai Jósika Miklós Kör évtizedekig meghatározta a kisváros magyarságának kulturális életét. A kört először Ceausescu oszlatta fel, majd a forradalom után a közöny lett úrrá. A kör végül a Petőfi Társaság keretében újult meg. Feltámasztásában fontos szerepet vállalt Suba László, a Képzőművészeti Galéria vezetője. Suba László /sz. Makfalva, 1941/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Tordára került rajztanárnak és itt is maradt. Akkoriban alapította ugyanis Lászlóffy Aladár, Vásárhelyi Géza és Bágyoni Szabó István a Jósika Miklós Művelődési Kört. Ők kérték fel a hetvenes években Suba Lászlót arra, hogy a tordai fazekasság történetével foglalkozzon. Suba László kerámiáival nagyvárosokban is bemutatkozott. Suba László az etnoart híve, ami a népi tárgyvilág megjelenítése a művészetben. Suna szeretné kiadatni Torda és környékének fazekassága című kötetét, amely a régi Tordának állít emléket. /Szabó Csaba: Körök, művészeti csapások. Feltámadóban a Jósika Miklós Kör. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. február 10.

Gál Zoltán nem is olyan rég Aradon kezdte meg képzőművészi pályafutását, jelenleg a Berlin központjában található Nering und Stern Galéria munkatársa. A német parlament felújításában is közreműködött. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetség berlin-spandaui fiókjának. Gál Zoltán elmesélte, hogy Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportba járta, Ujj János tanár volt az osztályfőnöke. Az aradi képzőművészeti iskolában végezte hároméves grafikusi tanulmányait. 1997-től 2000-ig aktív tagja volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, minden csoportos kiállításon részt vett. Azután Németországba ment, ahol képzőművészeti iskolát végzett, majd felajánlották, hogy egy év két hónapos gyorstalpaló tanfolyammal német grafikusi diplomát szerezhet. Gál Zoltán élt a lehetőséggel. /Karácsonyi Zsolt: A változást próbálja tükrözni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2004. február 23.

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2004. április 3.

Ábrahám Jakab brassói grafikusművész kiállítása nyílt meg ápr. 2-án Kolozsváron, a Korunk Galériában. Ábrahám Jakab grafikái Lászlóffy Csaba verses Ótestamentumot bemutató kötetéhez készültek. Ábrahám Jakab 1976-ban végezte el Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, azóta sok egyéni és csoportos kiállításon vett részt. /Ö. I. B.: Grafikus felkiáltójelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. május 22.

A kolozsvári magyar festők doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, Andrásy Zoltán festőművész a napokban töltötte 94. életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd reklámgrafikus volt hat évig a román fővárosban. Családjával Kolozsvárra költözött, 1939-től már az erdélyi főváros művészeti életének alakításában játszott szerepet. A Barabás Miklós Céh fiataljainak csoportjával együtt állított ki Kolozsváron, majd Budapesten is. A háború az ő életébe is beleszólt. Németh Júlia munkájában vázolta fel Kolozsvár szerepét /Kolozsvár – műhely és vonzásközpont, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Andrásy Zoltán a hadifogságból 1947-ben szabadult, és került vissza Kolozsvárra. Könyvgrafikával foglalkozott, és kedvenc műfajának, az akvarellnek hódolt, de olajjal, majd temperával is dolgozott. 1948-tól, a Magyar Művészeti Intézet megalakulásától kezdve a művészképzésben is tevékeny részt vállalt. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való 1950-es beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén állt. A kolozsvári grafikai iskola megalapozásában is közrejátszva, tanszékvezetőként vonult nyugdíjba a hetvenes években. Még négy évvel ezelőtt, kilencvenévesen is festett, megjegyezte, hogy most azért már lassabban halad. /N. J.: Továbbra is a művészet szolgálatában. A 94 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. július 13.

Torockón a Kriza János Művelődési Házban júl. 11-én megnyílt Ferenczy Béla grafikus kiállítása. Megörökítette a torockói házakat, a torockói tájat. Ferenczy Béla 1968-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán, majd 1969-től szülővárosában, Nagyváradon tanítja művészetre az ifjúságot. Több könyvet illusztrált. Több kiállítása volt. /N. T.: A Székelykő ereje. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2004. július 27.

Aradon a helyi Ion Andreescu Képzőművészeti Kör négy ismert, tehetséges tagja – Halic Mária, Klug Ferenc, Szép Mária és Szép Zoltán – közös tárlattal lépett a nagyközönség elé. /A „négyek" kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2004. szeptember 11.

P. Ütő Erzsébet 1957-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Művészi kiteljesedésének városa Máramarossziget, ahol oktatói, művészetpedagógusi tevékenységet is folytatott. Falikárpitjaival szerepelt a firenzei Iparművészeti Biennálén is. A Máramarosszigeten élő és alkotó P. Ütő Erzsébet neve a kolozsvári művészetkedvelők előtt sem ismeretlen, hiszen 1998 óta hároméves időközökben rendszeresen jelentkezik alkotásaival a kincses városban. Most megnyílt kiállításán festményei egyetlen témát járnak körül. A fa dicsérete – jelzi összefoglaló címben is a művészi szándékot. /Németh Júlia: A fák dicsérete. P. Ütő Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. november 1.

Kolozsváron megnyílt a nyolcvanhat éves Abodi Nagy Béla festőművész első önálló gyűjteményes kiállítása a Bánffy-palota emeleti öt termében. Hosszú pályafutása során a művész egy pillanatig sem fordult el saját nemzeti közösségétől. A kiállítás megszervezésében fontos szerepet játszott a Barabás Miklós Céh. Abodi Nagy Béla harminc évig volt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára. /Ördög I. Béla: Abodi Nagy Béla önálló kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2004. november 10.

Dudás Gyula a hargitai tájak szülötte, neve mégis immár végérvényesen Nagybányával fonódott össze. 1958-ban, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került Nagybányára, a festőfővárosba. Dudás Gyula festőként a klasszikus nagybányai hagyományok követője. A művész évtizedek óta készült kolozsvári egyéni kiállítására, s amikor egy évvel ezelőtt felrakta munkáit a Gy. Szabó Béla Galéria falára, a megnyitón súlyos szívbántalmai miatt nem vehetett részt. Erős szervezete legyőzte a kórt, 75. születésnapjára meglepheti magát egy újabb kiállítással. A nagybányai Teleki Magyar Házban nov. 12-én megnyíló tárlatán Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke mond köszöntőt. /Németh Júlia: Dudás Gyula 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. január 14.

A közkedvelt kolozsvári, de Magyarországra áttelepült képzőművész, Botár Edit kiállítása nyílt meg január 12-én, Budapesten, a Vármegye Galériában. A Bolyongásaim Erdélyben és a világban című tárlatot Banner Zoltán művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Botár Edit 1956-ban végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. 1986-ig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Az Erdély Művészetért Alapítvány 1999-ben a Vármegye Galériában, majd Erdélyben mutatta be Kolozsvár képekben című, a Gloria Könyvkiadónál megjelent száz színes akvarellt és tusrajzot tartalmazó albuma képanyagából összeállított kiállítást és 2001-ben ugyancsak a Vármegye Galériában nyílt tárlata. /(n): Botár Edit 75. jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. március 8.

Steinhübel Zoltán aradi képzőművész 1980-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia és üvegtervező szakán. 2000-től az aradi Művészeti Líceumban kerámia és rajz szakon tanít, folyamatosan részt vesz az aradi képzőművészek közös tárlatain Aradon és külföldön egyaránt. Használati és dísztárgyakat, kisplasztikákat és figurális tárgyakat egyaránt készít, grafikával, tűzzománccal is foglalkozik. /Nagyálmos Ildikó: A művészet játék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2005. április 23.

Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész, a kolozsvári magyar képzőművészek doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, április végén tölti 95 életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Tanulmányai végeztével még hat évet töltött Bukarestben. Andrásy Zoltán 1939-től már Kolozsvár művészeti életének alakításában játszott szerepet. 1947-ben szabadult a hadifogságból és visszatért Kolozsvárra. 1948-ban megalakult a Magyar Művészeti Intézet. Rektora, Kovács Zoltán festőművész felkérésére, tanárként, Andrásy Zoltán is részt vállalt az oktatásban. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén maradt. A neves kolozsvári grafikai iskola megteremtésében is közrejátszva, a hetvenes években tanszékvezetőként vonult nyugdíjba. Öt évvel ezelőtt még festett. /Németh Júlia: A humánum festője. A 95 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2005. június 4.

Gedeon Zoltán kolozsvári festő- és grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás május 31-én, Budapesten, a Kossuth Klubban. Bevezetőt Banner Zoltán művészettörténész mondott. Gedeon Zoltánnak 1947-ben, a hadifogságból hazatérése után, tanítói oklevéllel a zsebében, mindent újra kellett kezdenie. 1954-ben fejezte be a képzőművészeti akadémiát, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Erdély képzőművész főiskolai hallgatói az ő összefoglaló Didaktika tankönyvét forgatva váltak művésztanárrá. /Kerékgyártó István: Hagyománytisztelet és modernség. Gedeon Zoltán egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2005. június 11.

Márton Árpád képei július végéig láthatók a budapesti Vármegye Galériában. A Gyergyóból elszármazott csíkszeredai művész a magyarországi alkotótáborok állandó vendége. A hatvanas éveit taposó Márton Árpád a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festőszakán szerzett diplomájával a Csíki-medence kulturális életének egyik lelkes alakítója lett. Előbb alelnöke, majd elnöke lett a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei filiáléjának. Márton Árpád 1990-ben elnyerte Budapesten a Szülőföldem, Erdély elnevezésű pályázat első díját. 1993-ban a Magyarok Világszövetsége által alapított Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának vezetőségi tagja lett, 2000-ben Boromisza Tibor-díjat, tavaly pedig Szervátiusz Jenő-díjat kapott. /Wagner István: A Székelyföld piktora. Márton Árpád a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2005. július 8.

Deák Ferenc grafikusművész 70 éves. Az erdélyi grafika kimagasló egyéniségének életművét mutatja be a Csíkszeredában nyílt kiállítás. A művész Munkácsy-díjat és a sok-sok nemzetközi elismerést kapott. A Székely Mikó Kollégium után Kolozsváron, Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Becsülettel szolgálta a könyvkiadást könyvborítókkal, illusztrációkkal. Hiányt pótló műve, a Rajz és Betű. /Márton Árpád: Betűk, könyvek, rajzok nagymestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2005. szeptember 29.

Szeptember 25-én Székelykeresztúron, a Dr. Molnár István Múzeumban megnyitották a segesvári Sz. Kovács Géza grafikus-festőművész egyéni tárlatát. Kovács Géza /sz. Székelyszentkirály, 1938/ a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán 1965-ben szerzett diplomát, azóta Segesváron él és dolgozik. Kezdetben rajzzal foglalkozott, utána olajban dolgozott, majd pasztellt, tusrajzot készített, és közben metszeteket is. Alkotásait az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban is kiállították. /László Miklós: A szülőföld szűkebb és tágabb értelemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998